Az OpenStreetMap egy önkéntesek által karbantartott, ingyenesen elérhető térkép, amelyet előfizetés nélkül bárki használhat. Azonban a pénzmozgások hiánya miatt ez káros a gazdaságra, mert a gyártóknál és a szolgáltatóknál kieső árbevétel, az államnál pedig elmaradt adóbevétel keletkezik, ezenkívül a GDP növekedéséhez sem járul hozzá. Ez gazdaságilag katasztrófa.
Kezdjük magával a termékkel. Az OpenStreetMap egy térinformatikai adatbázis, bár sokan csak egy térképként tekintenek rá. Ez a térkép az ODbL licenc alapján szabadon letölthető és tetszőleges célra felhasználható. Gazdasági szempontból a legfőbb probléma az ingyenesség. Egy ingyenesen letölthető termék után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, így az állam elesik az ÁFA-bevételtől, az iparűzési adótól és az osztalékadótól. Ezzel szemben a kereskedelmi forgalomban kapható térképek után a végfelhasználó minden esetben megfizeti az ÁFÁ-t, a kereskedő pedig a vállalati adókat és az iparűzési adót.
A következő probléma az előfizetés hiánya. A térkép nem csak egyetlen alkalommal szerezhető meg ingyen, hanem a térképfrissítések rendszeresen elérhetők, szintén ingyen. Ez a modell nem kényszeríti rá a felhasználókat arra, hogy előfizessenek egy szolgáltatásra. Pedig a szolgáltatásokban nagy üzlet van. Egy előfizetés általában 1 évre szól, és a felhasználók nagy része nem is használja ki az összes lehetőséget az előfizetés ideje alatt, miközben a havidíjat rendszeresen fizeti. Ez a biztos bevétel esik ki a szolgáltatóknál.
Gondolhatnánk, hogy akkor legalább a térkép használata során keletkezik majd valami fizetendő összeg, amelyből a szolgáltató, majd közvetve az állam pénzhez juthat. Sajnos ez sem történik meg, mert a térkép a letöltés után teljesen offline működik. Nem szükséges mobilinternet-előfizetés, csak a GPS kell a használathoz. Még a külföldön történő használat során sem kell a roaming miatt magasabb adatforgalmi díjat fizetni, mert az egész világ térképe letölthető a készülékre. Ezzel a mobilszolgáltatók kerülnek hátrányos helyzetbe, mert csökken az árbevételük, ezáltal csökken az adófizetési kötelezettségük is, ráadásul ez a GDP növekedésére is negatívan hat. Bezzeg más navigációs eszközök valós időben töltik le a térképeket, jókora adatforgalmat generálva.
Az OpenStreetMap térképek használata nem ösztönzi a felhasználókat a folyamatos készülékcserére sem. Az OsmAnd gyakorlatilag bármilyen Androidot futtató eszközre feltelepíthető. Egy 2010 környékén gyártott, 2.3-as Androidot futtató telefonon a napokban frissítettem a térképet a legújabb verzióra, és nagyszerűen működik a navigáció. Ha a felhasználók nem cserélik a készülékeiket 2 évente amiatt, mert megszűnik a támogatás az eszközre, akkor azzal a készülékgyártók kisebb árbevételt realizálnak. A kisebb árbevétel kevesebb adófizetéssel is jár, illetve kevésbé járul hozzá a GDP növekedéséhez, ezzel pedig megint az állam jár rosszul.
A felhasználói oldal után nézzük meg a gyártó oldalát. Az OpenStreetMapet egy non-profit alapítvány tartja fenn. Az alapítvány fizeti az infrastruktúra költségeit a támogatók és szponzorok adományaiból. Az alapítvány nem végez üzleti tevékenységet, a támogatások után pedig nem fizet adót sem. Ha az OpenStreetMap mögött egy profitorientált vállalat állna, akkor adót fizetne az üzleti tevékenysége után.
De kik szerkesztik az OpenStreetmapet? Főként önkéntesek szerkesztik a szabad idejükben. Csakhogy az önkéntes munkáért nem jár munkabér, az elmaradt munkabér után nem fizetnek társadalombiztosítási hozzájárulást és személyi jövedelemadót sem. Az önkéntesek úgy dolgoznak, hogy a munkájuk után az állam semmilyen adó- és járulékbevételt sem kap. A másik gazdasági probléma, hogy ez a szabadidős tevékenység nem növeli a fogyasztást. Míg mások vendéglátóhelyeken találkoznak az ismerőseikkel, hogy elfogyasszanak egy kis ételt és italt, vagy moziba mennek és a film közben pattogatott kukoricát esznek (azaz egyszerűbben összefoglalva fogyasztanak), addig az OpenStreetMap szerkesztők a számítógép előtt ülnek, és térképet rajzolnak, vagy mobiltelefonnal a kezükben járják a várost és gyűjtik az adatokat. Akárhogy is csinálják, nem történik fogyasztás, nincs ÁFA-fizetés, nincs jövedéki adó fizetés, nem nő a GDP.
Azt gondolnánk, hogy egy ingyenes termékhez nem jár terméktámogatás. Pedig nem így van. Aktív és segítőkész közösség segít a felhasználóknak, ha problémába ütköznek a térkép használata során. A térképhibákat több különböző fórumon is be lehet jelenteni, amelyeket a szerkesztők a lehető leghamarabb megpróbálnak megoldani. Természetesen ezt is ingyenesen, a szabadidejükben, ahelyett hogy fizetett ügyfélszolgálatosok és terméktámogatók végeznék ezt a munkát. Már nem írom le még egyszer, hogy emiatt kinek és milyen bevételkiesése származik, szerintem érthető.
Látható, hogy egy ingyenesen elérhető termék mennyire káros a gazdaságra. Szinte felbecsülhetetlen, hogy mekkora bevételkiesést jelent ez összességében a szektornak, valamint megszámlálni is nehéz, hogy mennyi adó- és járulékbevételtől esik el az állam. Az OpenStreetMap használata nem növeli a GDP-t, emiatt kifejezetten káros a gazdaságra nézve. Csoda, hogy eddig még nem tiltották be a használatát!
2012. szeptember 21. óta szerkesztgetem a szabadidőmben az OpenStreetMapet. A szerkesztés során új területeket térképezek fel, illetve nagyon sok bejelentett vagy feltárt térképhibát is javítottam már. A szerkesztés mellett az OpenStreetMap népszerűsítésével is foglalkozom. Rendszeresen tartok előadásokat, részt veszek a közösségi eseményeken, a Matrix-szobában pedig segítségek nyújtok bárkinek, aki kérdez.
Ezzel a cikkel egy kicsit más nézőpontból szeretném bemutatni az OpenStreetMap előnyeit. Igen, az előnyei. Most arra kérlek, hogy görgess vissza a cikk legelejére, és olvasd el újra csak a vastaggal szedett szavakat. De tudod mit, megteszem ezt most helyetted, és kiegészítem egész mondatokká a könnyebb olvashatóság érdekében.
Az OpenStreetMap egy szabadon letölthető és tetszőleges célra felhasználható térkép. A térképfrissítések rendszeresen elérhetők, és teljesen offline működik. Az egész világ térképe letölthető, és bármilyen Androidot futtató eszközre feltelepíthető. Egy non-profit alapítvány tartja fenn, és önkéntesek szerkesztik: térképet rajzolnak, gyűjtik az adatokat. A közösség segít a felhasználóknak a térképhibákat megoldani.
Próbáld ki te is bátran az OpenStreetMapet! Ha nem tetszik, megígérem, hogy visszafizetem neked az árát.